A jüan lehet az új dollár?

Egyre több jegybank dönt úgy világszerte, hogy csökkenti a dollár arányait nemzetközi tartalékain belül, s eközben egyre többen választják alternatív tartalék devizának az egyelőre nem teljesen konvertibilisnek tekinthető kínai jüant – írja a zerohedge.com Jukka Pihlman, a Standard Chartered jegybankokkal és szuverén vagyonalapokkal foglalkozó vezetőjét. Pihlman szerint jelenleg 40 jegybanknak vannak befektetései jüanban is, s […]

Egyre több jegybank dönt úgy világszerte, hogy csökkenti a dollár arányait nemzetközi tartalékain belül, s eközben egyre többen választják alternatív tartalék devizának az egyelőre nem teljesen konvertibilisnek tekinthető kínai jüant – írja a zerohedge.com Jukka Pihlman, a Standard Chartered jegybankokkal és szuverén vagyonalapokkal foglalkozó vezetőjét. Pihlman szerint jelenleg 40 jegybanknak vannak befektetései jüanban is, s számos további jegybank készül arra, hogy tartalékai egy részét jüan alapú eszközökben tartsa. Ezzel a kínai deviza úgy indulhat el a nemzetközi tartalékdevizává válás útján, hogy egyelőre még nem teljesen konvertibilis – mutat rá a szakértő.

A dollár tartalékdeviza szerepe eközben folyamatosan csökken. Míg 2000-ben még a világ jegybanki tartalékainak 55 százalékára rúgott a dollárban denominált eszközök aránya, addig ez a szám tavaly év végére az IMF adatai szerint 33 százalékra csökkent.

Az IMF jelentése nem közli, hogy az összesített jegybanki tartalékokon belül mekkora a jüan aránya, azonban azt igen, hogy a feltörekvő országok tartalékain belül az egyéb devizában tartott tartalékok aránya 400 százalékkal emelkedett 2033 óta, a fejlett országok tartalékain belül 200 százalékos növekedés volt ennek a devizaosztálynak a bővülési üteme. A szakértő szerint a jüan előretörésében szerepet játszat az is, hogy Peking a jegybankok számára kifejezetten kedvező feltételeket biztosít, így ösztönözve azokat a jüanban történő befektetésekre.

Az átlagos külföldi befektetőkhöz képest a jegybankok még a minősített külföldi intézményi befektetői (QFII) kategóriában is kedvezőbb elbírálást kapnak, mind az engedélyezett befektetési összeg, mind annak minimális tartási periódusát tekintve. Bár ezek nagyságát kínai részről nem publikálják hivatalosan, azonban az egyes jegybankok által publikált adatokból kiderül, hogy jüan befektetéseik nagysága néha 10 szeresen meghaladja a QFII kategóriába eső befektetőknek engedélyezett összeg felső határát, úgy, hogy közben egyéb tőkeáramlásokat korlátozó előírások alól is mentesítést kapnak.

Pihlman rámutat, a jüan térnyerése a tartalékokon belül ott figyelhető meg leginkább, ahol a gazdaságnak fontos kereskedelmi kapcsolatai vannak Kínával, vagy ahol a devizatartalékok nagysága olyan hatalmas, hogy az indokolttá teszi a nagyobb diverzifikációt. Ezzel a jüan mára az egyik fontos tartalék devizává vált.

Lesz-e magyar jüankészlet?

Arról, hogy az MNB tervezi-e szintén a jüan eszközök vásárlását nincs hír. A legfrissebb nyilvánosan hozzáférhető információ az MNB tartalékairól a jegybank 2012-es éves jelentésében szerepel. E szerint az MNB 2011 novembere előtt devizatartalékát kizárólag euro- és dollárdenominációjú portfóliókban kezelte. A Monetáris Tanács 2011 novemberében döntött a befektetések további diverzifikálásáról.

A dollárportfólió méretének növelése 2012 februártól kezdődően a jegybank egy indexkövető angol font és japán jen denominációjú portfóliót épített fel. Az MNB árfolyamkitettséget ugyanakkor továbbra is csak euróban vállal, az egyéb deviza/euró keresztárfolyam kockázatát derivatív eszközökkel fedezi – áll a jelentésben.

SOCIAL BOX