Modulszőnyeg trendek

Az első találkozón öt tervező ismerkedhetett meg a padlószőnyeg trendekkel, és osztotta meg gyakorlati tapasztalatait, melyek a különböző terek tervezése során a szőnyegezéskor felmerültek. A beszélgetés kezdetén Veselka Roland, a FitOut kereskedelmi igazgatója üdvözölte a meghívott tervezőket: Antal Kingát, Erdélyi Lindát, Gothárd Erzsébetet, Medveczky Kazimirt és Schüller Ferencet. Hangsúlyozta, hogy a szakmai kerekasztal első részében […]

Az első találkozón öt tervező ismerkedhetett meg a padlószőnyeg trendekkel, és osztotta meg gyakorlati tapasztalatait, melyek a különböző terek tervezése során a szőnyegezéskor felmerültek.

A beszélgetés kezdetén Veselka Roland, a FitOut kereskedelmi igazgatója üdvözölte a meghívott tervezőket: Antal Kingát, Erdélyi Lindát, Gothárd Erzsébetet, Medveczky Kazimirt és Schüller Ferencet. Hangsúlyozta, hogy a szakmai kerekasztal első részében bemutatásra kerülnek az évente több mint 50 millió négyzetméter szőnyeget gyártó Interface designkollekciói, a modulszőnyeg tervezési előnyei, és a fenntarthatóságot előtérbe helyező vállalat környezetvédelmi törekvései. Feuertag Ottó, az Europa Design ügyvezetője megvalósult referenciákon keresztül mutatott be olyan tervezési példákat, ahol a bútor és a szőnyeg is hozzájárul az új munkakultúrának megfelelő irodai környezet kialakításához.

Interface kerekasztal beszélgetés, FitOut – Dömse Dávid, építészek – Schüller Ferenc, Gothárd Erzsébet és Medveczky Kazimir, Fotó: Europa Design

Ezt követően Dömse Dávid, a cég értékesítési menedzsere feltette a kérdést, hogy vajon ki találta fel a modulszőnyeget. A válasz a cég múltjában keresendő, amikor a Heuga szőnyeggyártó család atyja az akkor még tekercses szőnyegeket raktározási problémák miatt elkezdte feldarabolni és „modulonként” használni. A hőskorban a padlószőnyeg szálakat a disznó szőréből készítették, majd azokat ültették be bitumenbe. Az eredetileg Hollandiából indult amerikai Interface 1973-ban vásárolta meg a Heugát, amelynek nevét tovább őrzik a termékcsaládok. Az Interface jelenleg a világ több mint 100 országában van jelen, Magyarországon 20 éves múltra tekint vissza. Az Interface néhány éve elhunyt vezetője, Ray Anderson, aki a LEED minősítés egyik alapítója és Obama elnök tanácsadója volt, már évtizedekkel ezelőtt nagy hangsúlyt helyezett a környezetvédelemre.

Veselka Roland hangsúlyozta: a nagy nemzetközi cégeknél elképzelhetetlen, hogy olyan szőnyeget vegyenek, ami nem zöldbarát. Ray Anderson már sok évvel a LEED minősítés létrehozása előtt megalapozta az Interface alapfilozófiáját, miszerint adjuk vissza a természetnek, amit elveszünk tőle.
Az Interface termékcsaládjainak többsége már a „zöld” koncepción alapul, a cél, hogy a Mission Zero küldetés szellemében 2020-ra a cég által a környezetre gyakorolt minden negatív hatást megszüntessenek. A „zöld” cégnél egyes termékcsaládok már most is 100%-ban újrahasznosított anyagból készülnek. A beszélgetés résztvevői közül többen jól tippeltek a Pet palack alkalmazására, azonban meglepetést okozott a halászháló és a szélvédő gumicsíkjának újbóli felhasználása.

Veselka Roland kiemelte a modulszőnyeg élettartamának végén újrafeldolgozható Graphlex® hátlap különleges tulajdonságát, amely lehetővé teszi az elektrosztatikus feltöltődés levezetését, azaz a kilincset, számítógépet vagy telefont érintve nem ráz a szőnyeg. Ez az IBM-vel közös fejlesztésnek, a szőnyegszálakba integrált karbonszálaknak, és egy elektromosan vezető latexrétegnek köszönhető. A hátlap által biztosított ≤109 ohmos levezető ellenállással a szőnyeg megfelel az európai és világszabványoknak. Az Interface szőnyegnek ez a tulajdonsága a termékélettartam végéig megmarad, míg a csupán felületkezelt szőnyegeknek a takarítással elkopik az antisztatikus képessége.

Dömse Dávid bemutatta a tervezőknek a Biosfera termékcsaládot, az első modulszőnyeget, amely 100 százalékban újrahasznosított nylon segítségével készül. Nevét eredetével összefüggésben kapta, hiszen a műszálat halászhálók újrafeldolgozásából nyerik.

Biosfera modulszőnyeg család – Fotó: Látványterv – Interface, Europa Design

Schüller Ferenc építész a fenntarthatósággal kapcsolatosan megjegyezte, hogy a cégek sokszor nem figyelnek oda a szállítás közben felhasznált üzemanyag mennyiségre, a felesleges energiafogyasztásra. Ezen kívül szerinte inkább a túlzott fogyasztást kellene visszafogni mindenütt a világon, és nem kidobni, lecserélni pár év használat után a termékeket. Éppen ezért nagyra értékeli az Interface minőségi szőnyegeinek hosszú élettartamát, és a cég széleskörű környezetvédelmi törekvéseit.

Erdélyi Linda hozzáfűzte, hogy az évi 50 millió négyzetméter új szőnyeg legyártása rengeteg régi kidobásával jár együtt.
Feuertag Ottó egyetértett azzal, hogy túl van húzva a gazdaság, és a növekedésre van ráállva, bár már a degresszív világgazdasági modellt is kidolgozták. Szerinte olyan termékeket kell vásárolni, amelyeknek hosszú az életgörbéje, és egy bútor vagy szőnyeg 20-30 évig is bútor vagy szőnyeg marad. Ottó hozzátette, hogy vannak ügyfeleik, akik szerződésben kötelezik őket, mint bútorforgalmazókat a régi bútor elszállítására, valamint környezettudatos módon történő újrahasznosítására vagy megsemmisítésére.

Veselka Roland megjegyezte, hogy az Interface fenntarthatósági gyakorlatába beletartozik a víztisztítás és a megújuló energiák, így a szélerőművek használata az energiatermelésnél, a modulszőnyegekre pedig 20 év garanciát vállal a gyár.

Gothárd Erzsébet kiemelte a modulszőnyegek előnyét, hogy a burkolatnak csak azt a részét kell kicserélni, amelyik a forgalmasabb helyeken hamarabb elhasználódik. Kérdése volt, hogy a szőnyeg kiegészíthető-e néhány év elteltével hasonló designelemekkel – szín, textúra?

Veselka Roland biztosította a belsőépítészt, hogy évek múlva is megtalálni a meglévő szőnyeghez designban is illeszkedő új modult. Sőt az egyes családok a régi színek, minták megőrzése mellett bővülnek, így például a Biosfera család kezdetben csak a szürke árnyalataiban létezett, míg ma már színekkel is bővült a választék.

Dömse Dávid felvetette a kérdést, hogy vajon milyen megoszlásban van jelen a szürke és a színes modulszőnyeg a világon?

A tervezők közül volt, aki fele-fele, és volt, aki a szürke javára 80-20 százalékos arányt tippelt.

Schüller Ferenc azt válaszolta, hogy ő nem találkozik szürke szőnyegekkel tervezési gyakorlatában.

Antal Kinga is nagyobb részben használ színes szőnyegeket a tervezéskor.

Dömse Dávid elárulta a statisztikát: világszinten 70-30 százalékban értékesítenek szürke és színes szőnyegeket, meglepően Magyarországon ennél nagyobb a színes szőnyegek aránya. Kiemelte, hogy mivel az Interface szőnyegeket szálában festik, kiemelten jó a színtartósságuk.

Schüller Ferenc visszaemlékezett, hogy már kb. 10 évvel ezelőtt is készített az Interface 3D-s szőnyegeket, mint ami most az Urban Retreat kollekcióban is megtalálható. Akkoriban a hajnalban már mezítláb dolgozó szoftverfejlesztőknek tervezett 3D-s szőnyeget, hogy masszírozza a talpukat.

Dömse Dávid: Az Urban Retreat családot a természet szeretete inspirálta, három különböző stílusban létezik, színei a kő, az erdő és a szavanna növényzetét idézik fel, akár a falon is jól mutatnak.

Medveczky Kazimir nem szeretne a falra szőnyeget tervezni, és nem szereti a más anyag, például kőhatású szőnyegeket, csak ha finoman utal a másik anyagra a szőnyeg textúrája.

Schüller Ferencnek az a benyomása, mintha az információ leköltözött volna a padlóra, a falra azért nem kerül semmi, mert az emberek által egyszerre befogadható információmennyiséget már a padón felhasználják. Nem szereti, ha túldíszítettek a terek, ami az Interface szőnyegeivel nem fordul elő.

Feuertag Ottó az Avis nemrégen berendezett irodáját hozta fel példának, amely a „landscape architecture” hatását idézi fel, ahol a munkahelyek akár a városban a parkok, kommunikációs, rekreációs terekkel tarkítottak. A munkatársak irodán belüli mozgását pedig a berendezés mellett a színek, így a padlószőnyeg, de a falra felfutó minták is irányítják. Az általános munkahelyek szürkék, viszont a pihenő részek harsány színű, különleges formavilágú break-out bútorokkal vannak berendezve, rájuk irányítva az ott dolgozók figyelmét.
Dömse Dávid bemutatta az Interface Net Effect kollekcióját, amelynek csodálatos kék színét a tengerek és óceánok hullámzó ereje inspirálta. A tervezőknek új szabadságot ad a modulszőnyegek 25 x 100 cm-es méretének a megjelenése a hagyományos 50 x 50 cm-es modulok mellett.

Pihenőtér az Avis Budget Group irodájában, Fotó: Zsitva Tibor

Dávid feltette a kérdést Medveczky Kazimirnak, hogy mi az oka annak, hogy a szállodában nem használnak modulszőnyeget?

Medveczky Kazimir a szállodában alkalmazott feszített, tekercses szőnyegeket komfortosabbnak tartja.

Dávid azzal érvelt, hogy az Interface már kötött szállodalánccal szerződést, ahová a tekercsesnek megfelelő komfortfokozatú modulszőnyeget szállítottak, és a modulok alkalmazásával a folyosókon kevesebb lett az anyagveszteség.

Medvecky Kazimir egyetértett azzal, hogy a modulszőnyegnél szűkebb helyeken, közlekedőknél könnyebben lehet játszani a szövésirányokkal, így kevesebb lesz a hulladék. Mégis többségében a szállodai felhasználásnál a szigorú szövés tömörség miatt választanak tekercses buklé szőnyeget a modullal szemben.

Döme Dávid végül megkérdezte, hogy az Interface mivel tudná hatékonyabbá tenni a tervezők munkáját?

Erdélyi Linda szerint a megfelelő minőségű 3D-s látványtervező anyagok segítenek eladni a terméket.

Feuertag Ottó hozzátette, hogy ők az Europa Designnál a gyárak 3D-s modelljeit az egyedi igényeknek megfelelően tovább finomítják, hogy például egyedi kárpitokat is tudjanak ráhúzni a virtuális bútorokra.

A beszélgetés végén Veselka Roland megköszönte a tervezők részvételét, hozzászólásait, és hogy megosztották tapasztalataikat, emellett felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben folytatódik a beszélgetés sorozat.

Szerző: Bakonyi Gyöngyi

A cikk a FitOut Budapest Kft. szponzorálásával készült.
 

SOCIAL BOX