Bemutatjuk a Gfk piackutató új trendi irodáját

Manapság már minden globálisan működő cégnek van saját munkahely-koncepciója, amely alapján az egyes földrészeken működő irodáikat kialakítják és berendezik. Nincs ez másként a Gfk piackutató cég esetében sem, ahol ezt a szisztémát Smart Workingnek hívják. Mint a név is elárulja, ez esetben is az a cél, hogy az együttműködő szellem és az interakció növekedjen a […]

Manapság már minden globálisan működő cégnek van saját munkahely-koncepciója, amely alapján az egyes földrészeken működő irodáikat kialakítják és berendezik. Nincs ez másként a Gfk piackutató cég esetében sem, ahol ezt a szisztémát Smart Workingnek hívják. Mint a név is elárulja, ez esetben is az a cél, hogy az együttműködő szellem és az interakció növekedjen a munkatársak között, így hatékonyabban láthatják el a feladataikat, és gyorsan reagálhatnak a változásokra.

A Gfk számára logikus lépés volt egy központi kézikönyv összeállítása az irodák kialakításáról, hiszen a több mint 80 éve működő cég mintegy 13 ezer munkatársat foglalkoztat szerte a világban, hogy csaknem 100 ország piacát vizsgálják. Az általuk közölt elemzések és piaci információk pedig számos döntéshozó számára kínál iránytűt, hogy a megfelelő intézkedéseket meghozhassa. A közel 10 ezer négyzetméteres milánói főhadiszállás tervezése és kialakítása során bevonták a munkatársakat is, hogy ne a fejük fölött, hanem velük együtt határozzák meg az új iroda súlypontjait, szerkezetét.

Az új szemléletet az is erősítette, hogy mind a kutatók, mind a társaság igényei változtak az idők folyamán, új technológiákkal dolgoznak a kollégák, amelyek megkérdőjelezik a tradicionális iroda létét. A smart jelző az új munkahely esetében azt jelenti, hogy az alkalmazottak ott és úgy dolgoznak, ahogy csak akarnak, és ahogy a hatékonyság megkívánja. Mindehhez járulnak a bűvös szavak, mint a költséghatékonyság és a környezettudatosság. A funkcionális aspektusok mellett a munka-magánélet harmóniája is hangsúlyos szerepet kapott, hiszen a szubjektív elemek – az egyéni igények –, amelyek egy iroda pszichológiai dimenzióját jelentik, fontos kiindulópontot képeztek a tervezés során.

Az Il Prisma előzetesen hónapokig tanulmányozta a Gfk munkafolyamatait, és az alábbi öt elemet emelte ki, amelyek meghatározták az új struktúra kialakítását: fókuszmunka és az egyterű iroda kiegyensúlyozása; a kollaborációs terek, ahol a kollégák beszélgethetnek formálisan és informálisan egyaránt; a telefonhasználat tereinek szabályozása; közösségi terek; valamint a személyes tárgyak elhelyezése. A tapasztalatok alapján az open space zajosabb tereit különböző szobákkal kontrollálták, ahol a fókuszmunka mellett megbeszélésekre is sor kerülhet. De nincs éles elválasztó vonal a munkaállomás, a folyosók és a közösségi terek között, így egy egységes teret kreáltak, ahol a különböző formák és színek biztosítják a munkahely sokoldalúságát és egyediségét.