Mire jó az irodai márkaépítés? Ez lehet a HR-szakma új csodafegyvere!

Az elmúlt években állandósult munkaerőhiány továbbra is meghatározza a gazdasági szférát és jelentősen befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A technológiai forradalom is gyökeresen átalakította a gazdaságot, új cégek és munkakörök jelentek meg, miközben régiek szűntek meg. Ezzel párhuzamosan az előtérbe kerülő iparágak között (pl. infokommunikáció) hatalmas verseny indult meg, hogy a tehetségeket magukhoz csábítsák és hosszú távon meg is tartsák őket.

A vállalati munkáltatói márkaépítés (employer branding) részeként az office branding, azaz az irodai márkaépítés szerepe felértékelődött.  Az iroda ma már a vállalat identitása, maga a vállalat, és ezzel együtt a munkatársak identitását is meghatározza, vagyis nagyon fontos az irodai környezet hangsúlyozása már az új munkatársak toborzása során. Ha valaki belép egy irodába, akkor az ott megtapasztalt élmények összessége meg fogja határozni az adott cégről alkotott véleményét, és ugyanez a folyamat érvényesül egy álláshirdetésre jelentkező esetében is.

A fejvadászok, HR-szakértők a munkahelyválasztásnál az anyagi feltételek mellett a modern, 21. századi, komfortos munkahelyi környezetet is kiemelten fontosnak tartják, amely megjeleníti és képviseli a fiatalabb generációk sajátos viselkedésmintáit. Rugalmasabb szerepkörök és munkaállomások, demokratikus céges kultúra, home office, projektmunka, rekreációs lehetőségek (fitneszterem, biciklitároló stb.) és az új technológiák mind-mind az új vállalati kultúra és minőségi munkahelyek sajátosságai.

Az iroda már nem csupán az adott vállalat fizikai tere, hanem a genius loci, azaz a hely szelleme. A minőségi környezet teremti meg a munkahelyi jóllétet, ehhez kapcsolódóan a munkahelyi élményt, hogy a kollégák egy inspiratív, otthonos, és kényelmes környezetben tölthessék a mindennapjaikat, amely megsokszorozhatja a teljesítményüket, miközben új ötletekkel járulnak hozzá a cég sikeréhez.

„Egy-két kivételt leszámítva a munkáltatói élmény fontosságát az elmúlt évek során ismerték fel a nagyvállalatok. Az egyre elterjedtebb tudatos „építkezéshez” többek között hozzájárult az, hogy a jó munkaerőért meg kell harcolnia a munkaadónak, de ugyanilyen fontos tényező a technológia fejlődése által biztosított lehetőségek és a fiatalabb generációkra jellemző új munkavállalói attitűd” – mondta Beck Márton, Az Év Irodája verseny szakmai zsűritagja.

„Ezek a fejlemények új kihívások és lehetőségek elé állították a munkaadókat: a toborzás és megtartás egyik legfontosabb eszközévé váltak a (nem öncélúan) vonzó, jól funkcionáló munkahelyi terek, amik jó esetben nem csak a hatékony munkavégzést, de az informális információáramoltatást és a márka „lelkének” megértését is katalizálják” – tette hozzá Márton, aki a Telekom Székház-projekt kommunikációs vezetőjeként számtalan tapasztalatot szerzett a wellbeinggel és a munkahelyi élménnyel kapcsolatban.

Az irodaterek forradalma töretlenül zajlik, a Google extravagáns munkahelyeinek megjelenése óta az egész világon terjednek az új munkakultúrák, hogy még kényelmesebb, otthonosabb, a technológiai eszközök adta lehetősségeket maximálisan kihasználó miliőben dolgozhassanak az alkalmazottak. Az Év Irodája versenyen is jól látható a változás, hiszen míg eleinte a tervezők és kivitelezők megmérettetéséről szólt, addig ma már a HR-szakma számára is kiemelt esemény.

Kép forrása: azevirodaja.hu