Mi újság az irodapiacon? – interjú Varga Judittal (MRICS), a CBRE irodaügynökségi vezetőjével

– 2016 utolsó negyedéves adataiból mit olvashatunk ki, mire következtethetünk?

– Évek óta trend, hogy az irodapiacon az utolsó negyedév a legaktívabb, ez 2016-ban sem volt másként. Sok tranzakció ekkor realizálódott, nagyon sok előbérleti szerződés szintén ebben az időszakban zárult le. De még nem publikus, hogy ez utóbbiak esetében mekkora arányt képviselnek az új bérlők, és mekkora arányt a költözők. A tranzakciók átlagmérete növekedett, amely most megközelítőleg 700 négyzetméter. Ez az adat azt bizonyítja, hogy a közepes méretű vállalatok növekedésnek indultak, egészséges jövőképet tudnak kialakítani, ezért úgy gondolják, hogy képesek finanszírozni egy nagyobb és/vagy minőségibb iroda költségeit.

– Milyen szektorból érkeznek ezek a közepes méretű vállalkozások?

– Alapvetően az informatikai szektorban tevékenykednek, más részük a startupok közül kerül ki, de az FMCG-szektor is jelentős bérlői keresletet generált, köszönhetően a kiskereskedelem felfutásának. Pozitív jelenség, hogy az új bérlők egy meghatározott része új belépő a budapesti piacra. Összességében az infokommunikációs cégek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a bérlői keresletből, ráadásul nagy méretekben gondolkodnak, akár új betelepülésről, akár költözésről legyen szó.

– A nettó abszorpció is elég jó statisztikákkal rukkolt elő. Ennek mi az oka?

–  A nettó abszorpció két tényezőnek köszönhető: egyrészt növekednek a cégek, ahogy már említettem, vagyis nem a költséghatékonyság uralja a terveiket, hanem újabb munkatársakat alkalmaznak, másrészt pedig új cégek érkeznek a piacra.

– Még mindig a Váci út a legnépszerűbb lokáció a fejlesztők és a bérlők körében, és még mindig nem telt meg az irodafolyosó. De mire számíthatunk középtávon, ha telítődik a Váci út és Dél-Buda, akkor milyen új lokációk lehetnek a titkos favoritok?

– Amikor a modern budapesti irodapiac elindult, akkor mindenki csak a Belvárosban, az V. kerületben gondolkodott, el sem tudták képzelni, hogy más városnegyedekben is kialakulhatnak fejlesztési területek. De aztán elfogytak a telkek és a felújítandó épületek, így a piac a város külsőbb területein is terjeszkedett. A Váci út annak köszönheti kitüntetett szerepét, hogy ott halad a metró. A dél-budai lokáció, az Infopark környéke pedig azért fejlődött önálló alpiaccá, mert az ott található egyetemi épülettömbök katalizátorként hatottak a környékre. Olyan jól kiépült, szolgáltatásokkal ellátott piac lett, hogy már ezek az adottságok vonzzák az újabb beruházásokat és megújulásra késztetik a meglévő állományt. A fejlődő alpiacok esetében egyre inkább kulcskérdés, hogy infrastrukturálisan hogyan tudják kezelni a fejlesztési mennyiséget.

– Mi lesz a Hungária Körgyűrűvel? Egyes pontjain még a válság előtt megjelentek kisebb irodaház-csoportosulások.

– A Hungária körgyűrűben ugyanúgy ott van a lehetőség, hogy jelentősebb alpiaccá nője ki magát. A Magyar Telekom-székház beruházás lendíthet a körgyűrű érintett szakaszán, de azért az infrastruktúra területén számos fejlesztés szükséges még, hogy ott is lendületes alpiac alakulhasson ki. De ki tudja, hogy mi lesz húsz év múlva?

Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.