A modern irodaházak olyanok mint a luxushotelek. Nagybetűs jóllét az irodákban

Új utakon a minősítő rendszerek

A fenntarthatóság már nemcsak azt jelenti, hogy megújuló energiákat használunk, energiát takarítunk meg, vagy az esővizet hasznosítjuk, hanem holisztikus értelemben a műszaki tartalom mellett fontos az emberközpontú ingatlanok tervezése, kivitelezése és működtetése, vagyis az egészséges környezet megteremtése. Így miközben a zöld minősítő rendszerek szinte már minden ingatlanfejlesztést meghatároznak, egyfajta evolúciós folyamatnak is szemtanúi lehetünk. Vagyis az értékelések során új szempontok merülnek fel, de ugyanígy új rendszereket is alkothatnak. A legismertebb rendszerek a LEED és a BREEAM, de már újabb generációs minősítések is megjelentek, mint például a PEER, a GRESB, a WELL vagy éppen az EDGE.

A cél az életminőség növelése az épületekben, ennek érdekében a belső terek, a környezet minőségének vizsgálata egyre kiemeltebb szerepet kap. Ma már a nagybetűs dolgozó jóléte előtérbe kerül, hiszen a vállalkozások versenyképességének záloga az a munkatárs, aki jól érzi magát az irodában: az egészséges alkalmazott együttműködő képessége és produktivitása is jóval magasabb, mint ahol a dolgozók közérzete nem megfelelő. Így például a BREEAM minősítő rendszerben a pontozás során az összes kategória közül a jólét kérdésköre (Health – Wellbeing) már 15%-nyi aránnyal szerepel.

A WELL rendszer pedig alapvetően a környezettudatosságot az emberre fókuszálva közelíti meg, hiszen a napjaink 90%-át zárt térben töltjük. Jelenleg szerte a világon nagyjából 120 WELL minősítésre törekvő projekt kivitelezése zajlik, amelyek több mint 2 millió m2-nyi irodaterületet fednek le. Ez a rendszer például 7 faktoron keresztül vizsgálja az épített környezetet: levegő, víz, táplálkozás, fény, fitnesz, kényelem és gondolkodás. A WELL lehetőséget biztosít arra, hogy egy emberközpontú megközelítés uralja a tervezést és a fejlesztést, hiszen az épített környezet jelentős hatást gyakorol az egészségünkre, a jólétünkre, a boldogságunkra és a termelékenységünkre, miközben befolyásolja szokásainkat és döntéseinket, napi menetrendünket.

Az elkötelezettség

Nagyon lényeges a piaci versenyben, hogy a cégek a legjobb munkatársakat szerezzék meg és tartsák meg. Ezért a munkaadói márkaépítés (employer branding) egyre fontosabb szerephez jut a cégek életében, hiszen a fizetések mellett az irodai környezet határozza meg a szakemberek munkahelyválasztását. Az elkötelezettség olyan értéket jelent a vállalatok számára, amely nagyobb hatékonyságot és profitot, valamint kisebb fluktuációt és megbetegedési rátát eredményez. Ennek felismerése ismét előtérbe helyezte az irodát, vagyis a munkahely mint fizikai entitás a reneszánszát éli. Az elkötelezettség növelésének fontos tényezője az alkalmazottak jóléte, tehát egy otthonos, változatos és egészséges munkakörnyezet megteremtése.

„Az irodadesign szempontjai mellett fontos definiálni a vállalati identitást. Kik vagyunk mi és mit csinálunk? Ennek a megértéséhez a munkavállalókat be kell vonni a megfelelő belső kommunikációs eszközök segítségével. Ha munkavállaló érti a vállalat stratégiáját, céljait, illetve azonosulni tud azokkal, valamint azt éreztetik vele, hogy fontos szerepe van a cég működésében, akkor a folyamat végére kialakulhat az elköteleződés, és aktív részese lesz a vállalati branding építésének. Az elköteleződés jól mérhető azoknál a vállatoknál, ahol ez a folyamat végbement szervezeti szinten, hiszen ott a fluktuáció és a megbetegedések száma drámaian csökkent. Az a sikeres iroda, amely egyszerre produktív teret biztosít a munkavégzéshez és lehetőséget ad a munkavállalók szociális igényének kielégítésére” – mondja Mazsaroff Kata, a Colliers International iroda bérbeadási üzletágának igazgatója.

Jó gyakorlatok a budapesti irodapiacon

A CPI még 2015-ben jelentett be egy 1,3 milliárd forintos korszerűsítési tervet a budapesti irodaházaikban, amelyet egybekötött egy vadonatúj programmal, hiszen egyedülálló módon hozta létre a Humán Innovációs Programot, amelyet a Balance Buildingben vezettek be először, és jelentős mértékben hozzájárulhat a dolgozói jóléthez. „A komplex módon felújított Balance Buildingben számos intézkedés szolgálja a bérlők kényelmét: közösségi terek, rekreációs és sportzónák, „munka a szabadban” kültéri tárgyaló pavilonok, munkaállomások a revitalizált parkban. Egészséges ételeket kínálunk a házon belüli étteremben, kávézóban, preventív egészségügyi programokat, szűréseket szervezünk, torna, masszázs és jógaterem áll a bérlőink rendelkezésére. Az épületet körülvevő park bezöldítésére nagy hangsúlyt helyezünk, elektromos töltőállomásokat, biciklitárolókat, zuhanyzók létesítünk” – sorolja Déri Bea, a CPI Hungary PR és marketing igazgatója.

„Az irodaházban dolgozóknak segítséget nyújtunk a hétköznapi szükségletek megoldásában is, hiszen ma már egy irodaépület nem a klasszikus formában funkcionál, hanem egy közösségi platformként – emberközpontú munkakörnyezet biztosításával – kell működnie. A recepciónak nem csak üzemeltetési és őrzés-védési feladatokat kell ellátnia, hanem meg kell könnyítenie a dolgozók mindennapjait. Itt központi szerep jut a háziasszonynak, vagyis a humán recepciósnak, aki kvázi „személyes asszisztensként” működik, segít a legkülönbözőbb ügyek elintézésében, rendezvényeket, programokat szervez, a terveink között szerepel még kertmozi és jazzkoncert is” – teszi hozzá Déri Bea.

A munkahelyek vizsgálata

A munkahelyek paramétereit három fő szempont szerint vizsgálhatjuk: fizikai, pénzügyi és perceptuális megközelítés lehetséges – sorolja Baross Pál FRICS, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke. „A fizikai jellemzők közé sorolhatjuk többek között az illatokat, a friss levegőt, a páratartalmat vagy éppen a fényviszonyokat. Fontos meghatározni, hogy ezek a környezeti tényezők hogyan hatnak a dolgozók közérzetére, kényelmére és ezen keresztül a termelékenységükre. A pénzügyi tényezőknél is az összefüggésekre érdemes figyelni, hiszen a rossz környezeti feltételek több megbetegedést, több hiányzást okoznak, amely orvosi költséget jelenthet a vállalatnak, valamint a termelékenység is csökkenhet, a helyettesítés is sok esetben problémás lehet. Sőt, még a fluktuációt is ide sorolhatjuk, hiszen a rossz hangulatú iroda nem vonzza a munkaerőt, sőt, inkább más céget választanak a dolgozók.”

A perceptuális szempont – folytatja Baross Pál – maga az iroda kialakítása, stílusa, megjelenése, ahogy azt az alkalmazottak észlelik nap mint nap. „A vállalati kultúra egyre fontosabb része lesz a modern, trendi, sok kényelmi szolgáltatással ellátott munkahelyek kialakítása. Ma már az iroda nem csupán a négy fal által behatárolt fizikai tér, hanem egy közösségformáló eszköz, az adott céget is szimbolizáló munkakörnyezet. A cégek, vállalkozások a termelékenység és hatékonyság érdekében mindent mérnek, így a jólét is számokban meghatározható, és egyre jobb statisztikákat kapnak azok, akik ezt a kérdéskört hangsúlyosan számításba veszik. A fenntartható munkahelyek világában a pozitív adatok mind az épületek (facility menedzsment), mind a munkavállalók (HR), mind a pénzügy tekintetében idővel megjelennek, vagyis nem csak úri mulatság a dolgozók jólétének megteremtése.”

„A munkavállalók szemében előtérbe kerültek az ún. „softkritériumok” az irodakiválasztás során. Ezek a kritériumok az adott cég humánpolitikáját tükrözik, a bérleti díj mellett egyre hangsúlyosabbá vállnak. A mai tanácsadói szerepnek fontos része a valós igények feltárása, hogy a dolgozók a legideálisabb környezetben folytathassák a munkájukat. Ez azért fontos, mert az iroda – mint fizikai tér – az elsődleges kommunikációs eszköz egy cég életében. A klasszikus bérlőképviseleti tanácsadás összeforrt a munkahelyi környezet auditálásával. Az irodatér kialakítása egy funkcionális, a működést támogató és a valós igényeket kielégítő eszközrendszerré vált. Ez a paradigmaváltás jól érzékelhető a mai irodapiacon, ahol egyre inkább háttérbe szorulnak a sajtóban hangos, tech cégek által reprezentált öncélú irodák, és teret nyernek az emberközpontú munkahelyek és kampuszok” – magyarázza Mazsaroff Kata.

A mélygarázstól a tetőteraszig

Az emberközpontúság nem csak a munkahelyek falain belül érvényesül, hanem azon kívül megjelenhet az irodaépületek minden helyszínén, a legapróbb sarokban is érződhet a hatása. A közös területek kényelme és pozitív hangulata nem csak az átriumban, az étteremben, a kávézóban, a tetőteraszon, és egyéb közösségi terekben valósulhat meg, hanem már a mélygarázsokban, parkolókban is trend lehet, hiszen az épület egy élő organizmus, amelynek minden egyes eleme hozzájárul a nagy egész működőképességéhez. „Az élhető irodaház érzése ott kezdődik, ahova az ember először belép vagy behajt. Jelen esetünkben behajt. Az irodaházak garázsai inkább hasonlítanak egy lélekvesztőre, mint komfortos környezetre. Azonban jövőbe tekintő megoldásokkal kialakítható egy olyan garázs, ahol a fehér falak és a hideg fények nyomasztó érzését barátságos vizuális elemekre cserélhetjük” – mondta Dubitz András, a Star Park Holding Zrt. vezérigazgatója.

„Így például a falakon derékmagasságban korlát felszerelésével megteremtjük a kihajolás lehetőségének érzését, a korlát és a plafon közé pedig egy városkép-posztert helyezve vagy grafikát festve megnyitjuk a teret, és olyan illúziót keltünk, mint ha nem a -4-en lennének, hanem egy 6 emeletes irodaház egyik szintjén. Ha a dolgozók nem érzik a bezártság kellemetlen hatásait, a garázshelyeket is előbb lehet értékesíteni. De a garázsokban nem csak színekkel lehetne megjelölni a szinteket, hanem városok vagy tájegységek szerint is egyedivé tehetjük az egyes zónákat” – teszi hozzá Dubitz András.

A jóllét három aspektusa

A Steelcase kutatásai szerint a jóllétnek három aspektusa van: fizikai, kognitív és érzelmi. A fizikai jóllét egyik kulcseleme a mobilitás. Az elkötelezett munkavállalók 96%-a szabadon mozoghat, sétálhat és változtathatja meg a testtartását, hiszen az irodában számos helyiség alkalmas munkavégzésre, vagyis nem kell egész nap mereven ülniük az íróasztaluknál, amely a fizikai és mentális problémák melegágya, ráadásul a mozgás új energiákkal vértezi fel a dolgozókat. Az érzelmi jóllét olyan munkahelyeken alakulhat ki, amelyek segítik a kapcsolatépítést, a közösségformálást, ahol a dolgozók könnyen megoszthatják egymással az információkat. Az elkötelezett dolgozókkal már a munkahelyük kialakítása is érezteti, hogy értéket jelentenek a vállalat számára, hiszen kifejezhetik érzelmeiket, megoszthatják gondolataikat és ötleteiket.

A kognitív jólét azt jelenti, hogy olyan munkakörnyezetet kell teremteni, ahol a dolgozók a munkájukra koncentrálhatnak, ahol a csapatok nyugodtan dolgozhatnak. Ez azért jelentős kihívás a 21. században, mert a technológia robbanásszerű fejlődése rengeteg információval bombáz minket szinte percenként, a multitasking „üzemmódban” pedig egyszerre beszélünk, küldünk e-mail-t, vagy éppen kapunk sms-t. Ha folyton megszakítanak minket a munkánkban, akkor nagyobb százalékban követünk el hibákat, ráadásul sok időt vesz igénybe, amíg ismét fel tudjuk venni a munka ritmusát. Olyan irodára van szükség, amely a kognitív túlterhelést és a stresszt csökkenti, relaxálásra alkalmas tereket kínál fel, hogy a dolgozók a regenerálódás után ismét teljes erőbedobással koncentrálhassanak a feladataikra.

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.